Véménden a 19. század első felétől éltek zsidók (1840, 5 fő, a lakosság 0,3 százaléka), legtöbben 1910-ben (50 fő, 2,1 százalék). 1941-ben 25 izraelita (1,0 százalék) és egy zsidónak minősített személy élt a faluban. A körjegyző 1944. április 1-én, a hatósága területén élő zsidókról készült kimutatásában 24 véméndi lakos adatait rögzítette, akik négy családhoz tartoztak. A község zsidónak tekintett lakóit 1944. május 15-én Mohácsra, a baranyai vidéki zsidók számára kialakított zárt területre kísérték a csendőrök, ahonnan néhány hét után, június 29-én a pécsi Lakits-laktanyába vitték őket. A Pécsváradi járási főjegyző 1945. szeptember 17-én, az izraelita deportáltak és munkaszolgálatosok számának megállapítása során készített összesítésében a véméndi körjegyzőségben 23 deportáltról és 4 munkaszolgálatosról írt, akik közül egyetlen deportált és 2 munkaszolgálatos tért haza.
forrás: zsidomult.hu, in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, I. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 153-189, Vörös István Károly
A temető jelenleg felújítás alatt áll.
