Mézeskalácsos

Nagyné Engel Teréz

Településünkön 1936 óta van mézeskalácsos és gyertyaöntőműhely. Az első mester anyai nagybátyám, néhai Ginder János volt. Tanulmányaimat Ruff Tibor mohácsi mézeskalácsos műhelyében végeztem, aki Bezdánból (a mai Szerbia) települt át Magyarországra. Én 1980-ban 28 évesen lettem iparos. Nagy odaadással, szeretettel indítottam a szakmát. Műhelyem ajtaja mindenki előtt nyitva áll, aki érdeklődik a régi szép kézműves mesterség iránt. Minden meghívásnak eleget teszek, mesterségbemutatókat tartok. 

1998-ban az RTL Klub „Mézeskalácsos” című kisfilmjében az én műhelyem, a szakma szeretete, a sütés folyamata került bemutatásra.

2002-ben jelent meg Seres Emilia a „Mézeskalácsok” című könyve, melyben külön  fejezet szól a véméndi mézeskalácsosságról.

Seres Emlilía ezt írja könyvében: "Nagyné Terike 1952-ben született Véménden. Ez egy nagyon szép kis település, ahol általános iskolai tanulmányait kitűnő eredménnyel fejezte be. Tanárai megdöbbenésére ő mégis szakmunkás iskolába ment. Ennek előzménye, hogy anyai nagybátyja, Ginder János 1936-tól mézeskalácsos volt Véménden. Terike kislánykorától kezdve sokat tartózkodott a műhelyben, elkísérte a nagybácsit vásárokba, búcsúkra. Ott megtisztelő feladta volt, ő mérhette a MÁRCOT (ez egy mézsörféleség, melléktermék).
Nagy hatással volt rá a vásár és annak hangulata. Talán itt jött rá, hogy ő is mézeskalácsos szeretne lenni. Mohácson találtak egy mestert, aki elvállalta Terike gyakorlati oktatását. A választott mester Ruff Tibor valamikor Bezdánból települt Magyarországra, és teljesen más mézeskalácsot sütött, mint a nagybácsi. Terike elismerően nyilatkozik mesteréről. Nemcsak a szakma minden csínját-bínját tanította meg vele, hanem az emberi tartást, hivatásszeretetet, kedvességet, a vevőkkel való bánást. Szinte családtagként kezelték a Ruff családban.
A mester látta benne azt a hatalmas akaratot, amivel a szakma iránt érdeklődött, így minden fogást, minden szakmai titkot felfedett előtte, mindenre megtanította. A szakmunkásbizonyítvány kézhezvétele után gimnazista lett, közben gyors-és gépírást tanult. Leérettségizett, és hivatalnok lett. Munka után otthon gyertyát öntött, papucsot díszített. Sohasem szakadt el a szakmától. 
1974-ben férjhez ment, villanyszerelő férjével két gyermeket neveltek: Istvánt és Emesét. A GYES lejárta után határozta el végleg, hogy a szakmában marad. Jóleső érzéssel emlékezett vissza mestere szavaira: „Tercsi, neked olyan ügyes kezed van, neked ezt csinálnod kell.”  1980-ban 28 évesen lett iparos. Törékeny asszony létére felvállalta a férfimunkát is, ami a begyúrást jelentette.
Jöttek derűs és szép napok, volt közte nehéz is, de a szakmát nagy odaadással és szeretettel indította. A sok-sok munka és kitartás meghozta az eredményt. Ma már a tészta fogásáról megmondja, hogy milyen lesz a kész tészta.
1980-1990 között sok kül- és belföldi kiránduló csoport felkereste műhelyében. Érdeklődtek a régi szép kézműves mesterség iránt. Látogatják mézesműhelyét óvodás-, iskolás csoportok, nyugdíjas klubok tagjai. Tercsinek ez az igazi elismerés. Dícsérik a munkáját, dícsérik a véméndi mézest, ami mindig szívmelengető. 1998-ban az RTL KLUB forgatott kisfilmet műhelyében, a régi mesterségek egyike, a Mézeskalácsos címen. Tercsi sok meghívásnak tesz eleget, kézműves vásárokra jár, mesterség-bemutatókat tart, iskolai meghívásoknak tesz eleget. Ez már mind a szakma elismerése.
Büszkeség tölti el Terike szívét, hogy ebben a szép kis baranyai községben maradt, és olyat tud alkotni, amit nemes ajándékként visznek Európa számos országába, vagy Amerikába, Ausztráliába, az elszármazott véméndiek. Nekik a fiatalságukat juttatja eszükbe – a kötődést a falujukhoz -, Tercsinek pedig a falu népének szeretete és elismerése dobogtatja meg a szívét. Termékeit mindig maga árulja, így személyes ismerettség is fűzi vásárlóihoz.
Gyermekeit a hivatásuk ugyan másfelé szólítja, de édesanyjuk fahéj illatú műhelyében, ha segítség kell, mindig ott vannak. Büszkék édesanyjukra, akinek legfőbb óhaja, hogy ez a régi szép kismesterség fennmaradjon. Mindannyian reméljük, hogy megérdemelt helyre kerülnek azok az iparosok, akik a régmúlt süteményeit ilyen nagy szeretettel teszik az Önök asztalára." 

2009-ben Regina Heinecke Hamburgból végzett kutatómunkát, melynek eredményeként a das Kuchenherz című könyvben mutatta be hogyan készül a mézeskalács Véménden. Ő a sváb hagyományokat kutatja.

Ameddig az erőm és egészségem engedi kis falumban sütött véméndi mézes hírét viszem határokon innen és túl.

Amennyiben kedve támadt  megtekinteni hogyan készül a mézeskalács, vagy megkóstolni ezeket a finom falatokat, kérem keressen meg elérhetőségeim valamelyikén.